A szalonnai etnobiznisz: ki a cigány, ki a román?

A Borsod megyei Szalonnán az őszi helyhatósági választások után cigány, lengyel, ruszin és román kisebbségi önkormányzat alakult: az utóbbi két szervezetben olyan képviselők is akadnak, akik 2002-ben horvátnak, 2006-ban cigánynak vallották magukat. Az ügyben pedig magánokirat-hamisítás miatt nyomoz a rendőrség.

A közmunkások előbb tagadják, hogy köztük lenne a két férfi , csak a beszélgetés közben derül ki, hogy a két érintett is ott dolgozik (Népszabadság - Bócsi Krisztián)

 

 – Kicsodák? Ruszinok? Nem is hallottam, hogy élnének itt olyanok – mondja egy hetvenöt éves asszony a szalonnai buszmegállóban. Születése óta él az ezeregyszáz lakosú, Borsod megyei faluban. Amikor azt kérdezzük, ismer-e román nemzetiségűeket a szalonnaiak közt, csak a fejét csóválja:

 

– Románokat nem. Csak romákat – válaszolja.

 

Később egy ásót cipelő férfit szólítunk meg, épp közmunkából tart hazafelé. Amikor arról érdeklődünk, merre találjuk a ruszin és a román kisebbségi képviselőket, egy árokpart felé mutat: a közterületet tisztító közmunkások közt dolgozik Orgona Győző, a román és Horváth János, a ruszin kisebbségi önkormányzat elnöke. Az előbbi négy éve cigányként, korábban pedig horvátként „határozta meg” magát. A közmunkások előbb tagadják, hogy köztük lenne a két férfi, csak a beszélgetés közben derül ki, hogy a két érintett is ott dolgozik. Fotózni nem engedik magukat, azt mondják, nem akarnak a Jobbik céltáblájává válni. Nemrégiben ugyanis Szávay István, e párt országgyűlési képviselője feljelentést tett, amiért a borsodi településen többen a román és a ruszin kisebbségi választáson jelöltették magukat, miközben előzőleg részt vettek a szalonnai cigány kisebbségi önkormányzat munkájában, nyolc éve pedig a horvát kisebbség jelöltjeként indultak a választáson. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztályán megerősítették: a szalonnai ügyben magánokirat-hamisítás gyanúja miatt nyomozás indult.

 

– Miért fáj a Jobbiknak, hogy Szalonnán megpróbálunk valamit tenni a cigányokért? – kérdi Horváth János, aki a ruszin kisebbségi önkormányzat elnöke lett. Szavai szerint ő a nagyapjától tudta meg, hogy ruszin gyökereik vannak. Amikor azt kérdezzük tőle, tud-e valamit erről a nemzetiségről, viseletükről, népszokásaikról,hagyományaikról, nyelvükről, a fejét rázza.

 

– Majd szervezünk ünnepséget, az asszonyok felveszik a szép szoknyájukat, és lesz ruszin műsor – ígéri. Aztán Orgona Győzővel együtt arról győzködnek: a szalonnaiaknak tesznek jót azzal, hogy több kisebbségi önkormányzat is alakult, mert az államtól kapott támogatást az utolsó fillérig a helyiekre költik.

 

– A cigány kisebbségi önkormányzat tavaly Tiszavasváriba vitte az öregeket fürödni, hozzájárultunk az útépítéshez, a gyerekeknek meg Mikulásra csomagokat osztottunk. Hát olyan nagy baj ez?! – kérdezik, majd hozzáteszik: a törvény megengedi, hogy négyévente, a választások előtt feliratkozzanak az adott kisebbségi névjegyzékbe, ők pedig nem tettek mást, mint éltek ezzel a lehetőséggel. Mint mondják, most a cigány mellett a ruszin és a román kisebbségi önkormányzat is segítheti az ittenieket, köztük háromszáz romát, mert nem egy, hanem három költségvetésnyi összeget –több mint másfél millió forintot – tudnak a köz javára fordítani. A lengyel kisebbségi önkormányzatot nem említik példaként: a faluban később megtudjuk, hogy ez a közösség hosszú évek óta kiegyensúlyozottan működik a térségben, támogatja az emődi lengyel kulturális egyesületet, s hozzájárul nemzetiségi programok, kiadványok létrehozásához is.

 

A szalonnai romák közül többen is felvetették: érdekesnek tartják, hogy a Jobbik épp ezt a falut „pécézte” ki magának, ahol a párt polgármesterjelöltje, Csontos Katalin maga is haszonélvezője volt az úgynevezett „etnobiznisznek”. A cigány kisebbségi önkormányzat több korábbi képviselője ottjártunkkor azt állította: az asszony kérésére roma származást igazoltak neki azért, hogy gyereke megkaphassa a cigány tanulóknak járó ösztöndíjat, noha mindannyian tudták róla, hogy nem cigány származású. Otthonában felkerestük Csontos Katalint, aki az ösztöndíjigényléssel kapcsolatos kérdésünkre nem válaszolt, mindössze annyitmondott: nem érdekli, mit hordanak róla öszsze a helyi cigányok, akiknek –szavai szerint – rengeteg a ráérő idejük, mert lusták, és nem dolgoznak. Ezután sarkon fordult, és visszament a házába.

 

Kerestük Kálló Gábort, aki korábban a cigány kisebbségi önkormányzat elnöke volt, s most ruszinként határozta meg magát, azonban ő sem kívánt nyilatkozni. Csak annyit „üzent”, hogy mindig a helyi romák érdekében munkálkodott. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény szerint az lehet kisebbségi önkormányzati képviselőjelölt, aki a tizenhárom magyarországi kisebbség – bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán – valamelyikéhez tartozik: ezt igazolni nem kell, elég, ha a jelölt a kisebbséghez tartozást nyilatkozatával vállalja. Mind a jelölteknek, mind a szavazásra jogosultaknak szerepelniük kell a kisebbségi választói jegyzékben. Varga Vincéné, Szalonna jegyzője szerint a kisebbségi választások a törvény előírásainak megfelelően zajlottak a településen, s miután az eredmény ellen senki nem emelt kifogást, a kisebbségi önkormányzatok a napokban meg is alakultak.

 

Megtudtuk: Szalonnán sem a ruszin, sem a román, sem a cigány kisebbségi képviselők nem szavaztak meg saját maguknak költségtérítést vagy egyéb javadalmazást. A jegyző közölte: a maga részéről az alakuló ülésen figyelmeztette az érintetteket, jó lenne, ha valóban olyan feladatokra fordítanák a költségvetésüket, amelyek a törvényalkotó valós szándékait tükrözik – vagyis a nemzetiségi kultúra és a hagyományok ápolására, az adott közösséghez való tartozás érzésének erősítésére.

Kállai Ernő: Nyilvánvaló visszaélések

 

A kisebbségi ombudsman szerint a jövőben ki kellene zárni az álkisebbségi önkormányzatok megalakulásának lehetőségét, mert ezek a testületek azoktól a képviseleti szervektől vehetik el az állami támogatás jelentős részét, amelyek valóban a kisebbségi közügyek ellátására jöttek létre. Kállai Ernő utalt arra: az ország 1689 településén 2313 kisebbségi önkormányzatot választottak meg eredményesen, ami 13 százalékos növekedést mutat az előző választásokhoz viszonyítva. Az idén mintegy 228 ezer választópolgár kérte nyilvántartásba vételét, ami 12 százalékkal több a korábbi jegyzék adataihoz képest. Az ombudsman szerint a legutóbbi népszámlálási adatok alapján valószínűsíthető, hogy a kisebbségi önkormányzatok 8,6 százaléka olyan településen alakulhatott meg, ahol nincsenek jelen az állítólagosan képviselni kívánt közösségek tagjai. Kállai Ernő közölte: évek óta szorgalmazza a választási jogszabályok módosítását, a politikai döntéshozók azonban eddig nem tették meg azokat az intézkedéseket, amelyekkel kizárhatták volna a nyilvánvaló visszaélés lehetőségét. (D. J.)

 

Forrás: Népszabadság - Bócsi Krisztián